Ez a láb vénáinak deformációja és megzavarása. Normál állapotban a vér a vénákban alulról felfelé halad; ez a szív összehúzódásainak, az ér rugalmas falainak, az ér körüli izmok és a vénában lévő billentyű összehangolt munkájának köszönhető. Ez a szelep lehetővé teszi a vér felfelé áramlását, és megakadályozza az ellenkező irányú áramlást. Megsértés esetén az érfalak kitágulnak, a szelephézag eltávolodik, és a vér részben az ellenkező irányba mozdulhat el, ami ellenáramlást hoz létre, még jobban kitágítja az érfalakat és gyengíti a szelepet. Visszerek jelennek meg. A betegség rendkívül gyakori a 30 év felettiek körében, leggyakrabban a nőket érinti.
Az alsó végtagok varikózisának okai és megelőzése
A visszér kialakulásának okai a legtöbb esetben a mozgásszegény életmódban rejlenek: hosszú időt töltünk statikus testhelyzetben (főleg ülve), és nem adjuk meg a kellő terhelést izmainknak. A következő kockázati tényezők is befolyásolhatják:
- túl szűk ruházat (nadrág, zokni),
- kényelmetlen cipők (különösen magassarkú),
- a hormonális egyensúly zavarai,
- gyakori meleg fürdő, szauna látogatás,
- hosszan tartó súlyos fizikai aktivitás, nehéz emelés,
- elhízás.
A varikózis fő megelőzése az egészséges életmód fenntartása. Még ha ülőmunkát is végez, próbáljon meg ne ülni mozgás nélkül több órát egymás után: álljon fel, nyújtsa ki a lábát, sétáljon többet; és ne feledkezzen meg a kiegyensúlyozott étrendről, amely a mérsékelt fizikai aktivitás mellett számos betegségtől megóv.
A terhesség a varikózis egyik súlyos kockázati tényezője is. De a genetikai hajlamot még mindig vizsgálják, sőt számos tanulmány cáfolja.
Tünetek
A betegség nagyon lassan alakulhat ki: évekig vagy akár évtizedekig. A kezdeti stádium tünetei változatosak, de a kényelem kedvéért egy bizonyos komplexummá egyesülnek a lábak általános nehézsége mellett:
- fáradtság a lábakban komoly edzés nélkül,
- fájó vénák,
- éjszakai görcsök a borjakban,
- húzó érzés a lábakban.
Ha nem követi nyomon a varikózis tüneteit a kezdeti szakaszban, a véna egyre jobban deformálódik. Esténként a lábfej és a boka duzzanata megjelenik, reggelre eltűnik; A pókvénák láthatóvá válnak, majd érezhetőek lesznek a duzzadt vénák és a rajtuk lévő csomók. Ha ebben a szakaszban nem fordul szakemberhez, akkor az életminőség nyilvánvaló csökkenése és a nyilvánvaló fájdalom mellett fennáll a bőrpigmentáció és a trofikus fekélyek kialakulásának kockázata. A visszértágulat további lefolyása olyan szövődményekkel jár, mint a vénás csomópontok vérzése és egy olyan súlyos betegség, mint a trombózis kialakulásának kockázata, amely szakemberhez való fordulás nélkül akár végzetes is lehet.
Diagnosztika
A varikózis diagnosztizálása meglehetősen egyszerű - ez egy felmérés, a páciens vizsgálata és egy ultrahang, amely megmutatja a véna érintett területét és a károsodás mértékét az optimális kezelés kiválasztásához. Ha valamilyen okból (például ha a sérült vénák mélyen helyezkednek el) az ultrahang nem ad meg minden szükséges információt, akkor a szakember további vizsgálatot végez - flebográfia - kontrasztanyag befecskendezése a vénába, amely röntgensugárzás alatt mutatja a legkisebb változásokat a vénában a véráramlás mentén.
Az alsó végtagok visszér kezelése
A varikózis műtét nélküli kezelése (speciális fizikai gyakorlatok, masszázs, kompressziós ruha viselése, az erek falát erősítő gyógyszerek szedése) csak a kezdeti szakaszban segít. De sajnos nagyon kevés beteg fordul ilyenkor szakemberhez. Talán a betegség ilyen kiterjedt elterjedtsége miatt sokan vagy megbíznak a hagyományos, hatékonyságukat nem igazolt kezelési módszerekben, és értékes időt veszítenek, vagy beletörődnek a vénák elviselhetetlen fájdalomszindrómáig tartó kitágulásába, ami előrehaladott stádiumot jelez.
A varikózis sebészi kezelése, mint minden más műtéti beavatkozás, magasan képzett orvosi csapatot igényel a beteg kezelésében. Hiszen a műtéthez komoly ellenjavallatok is fellelhetők, ezért egészségét csak a jól felszerelt egészségügyi központok tapasztalt szakembereire bízza.
Pácienseink számára készek vagyunk minden ismert, klinikailag bizonyított kezelési módot biztosítani: a konzervatív (nem sebészi) kezeléstől a műtétiig. A leghatékonyabbak közé tartozik:
- lézeres koaguláció (eltávolítás lézerrel, azaz a kitágult erek területeinek termikus expozíciójával) - ez a módszer alkalmas kis erekre és a bőr felszíne közelében található pókvénák eltávolítására;
- szklerózis (egy speciális anyag befecskendezése a vénába, amely biztonságosan eltömíti) - ez a módszer csak perifériás, kis erekre alkalmas;
- a phlebectomia a véna érintett területének műtéti eltávolítása, amelyet a betegség előrehaladott stádiumában alkalmaznak nagy vénákban;
- rádiófrekvenciás koaguláció.
A kezelési módszer kiválasztása számos tényezőtől függ (a varikózis mértéke, a beteg állapota, a manipuláció ellenjavallatai). A szakemberek igyekeznek minél részletesebb tájékoztatást adni a betegnek állapotáról, meghallgatják a kívánságokat, és az adott helyzetnek megfelelő kezelési módot választanak.